Mexikó regionális viszonyítási alapokat állít fel új akkumulátortárolási szabályokkal
Oct 31, 2025
Mexikó szerepel a Latin-Amerikai Energiaszervezet (OLADE) által közzétett Fehér Könyvben az Energiatárolásról Latin-Amerikában és a Karib-térségben, a progresszív integráció eseteként. A jelentés kifejti, hogy a mexikói szabályozás öt tárolási módot határoz meg -, amelyek a megújuló energiaforrásokhoz, terhelési központokhoz és független megoldásokhoz kapcsolódnak – és hivatalosan is elismerik ezeket a rendszereket az összekapcsolási jogok, engedélyek, valamint az energia- és kiegészítő szolgáltatások piacán való részvétel révén.
A mexikói kormány 2025 márciusában bejelentette az első ilyen jellegű intézkedést a régióban: minden nap- és szélerőműben a beépített kapacitásuk 30%-ának megfelelő akkumulátorrendszert kell integrálni, legalább három órás kisütéssel. A rendelet végrehajtása 2028-ra várhatóan 574 MW akkumulátoros energiatároló rendszerrel (BESS) bővül, erősítve a Nemzeti Villamos Rendszer működését és javítva a megújuló energia időszakos kezelését.
Ez az öt módozat tükrözi Mexikó megközelítését az energiatárolás széles körű integrációjára vonatkozóan, a nagy-léptékű központosított projektektől az elosztott és közösségi megoldásokig. Az OLADE szerint ez a besorolás lehetővé teszi a differenciált politikák kialakítását, a műszaki szabályozási mechanizmusok adaptálását, és elősegíti a tárolók fokozatos beépítését a villamosenergia-rendszer minden szintjén.
Az öt meghatározott tárolási mód magában foglalja a megújuló, elsősorban nap- és szélenergia-termelő erőművekhez kapcsolódó rendszereket, amelyek segítik a termelés ingadozásának szabályozását, energiaellátást csúcsigény esetén, és biztosítják a szállítási követelmények betartását.
A rakodóközpontokban történő tárolás, amelyet jellemzően nagy ipari vagy kereskedelmi fogyasztók valósítanak meg, az energiafogyasztás optimalizálását, a csúcsigény csökkentését és az energiahatékonyság javítását{0}}célozza az energiaigényes folyamatokban.
A harmadik kategória, az önálló tárolórendszerek olyan projekteket foglalnak magukban, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egy erőműhöz vagy konkrét fogyasztóhoz. Ezek hálózati eszközökként működnek, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint a frekvenciaszabályozás, a feszültségszabályozás és a tartalék tápellátás vészhelyzetekben.
Az elosztóhálózatokban történő tárolás egy másik mód, amelyet az alállomások vagy elosztóvezetékek elektromos infrastruktúrájának megerősítésére terveztek. Ezek a rendszerek javítják az ellátás minőségét, megakadályozzák a helyi túlterheléseket és csökkentik a műszaki veszteségeket, különösen azokon a területeken, ahol magas az elosztott termelés.
Végül a mikrohálózatokban és elszigetelt rendszerekben történő tárolás támogatja a vidéki közösségeket, a szigeti régiókat és a távoli területeket, biztosítva a megbízható villamosenergia-ellátást, miközben csökkenti a dízeltől és más fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Ez az öt mód együttesen szemlélteti Mexikó átfogó megközelítését az energiatárolás integrációjára vonatkozóan, amely kiterjed -nagyszabású központosított projektekre, valamint elosztott és közösségi{1}}szintű megoldásokra. Az OLADE szerint ez a keret lehetővé teszi személyre szabott politikák kialakítását, a műszaki előírások adaptálását, valamint a tárolási technológiák fokozatos beépítését a villamosenergia-rendszer minden szintjén.
A Fehér Könyv arra is rávilágít, hogy a Nemzeti Villamosenergia-rendszer-fejlesztési Program (PRODESEN 2024–2038) az energiatárolást a hálózat stabilitásának stratégiai pilléreként határozza meg. A terv szerint Mexikónak 2038-ig 8,4 GW energiatároló kapacitásra lesz szüksége az időszakos megújuló energiaforrások integrációjának támogatásához és az országos hálózat megbízhatóságának növeléséhez.
A speciális szabályozások, az új megújuló projektekre vonatkozó tárolási megbízás és a hosszú távú{0}}tervezés ötvözésével Mexikó – az OLADE szerint – a latin-amerikai energiatárolás fejlesztésének regionális etalonjává válik.
